2012/10/01

life lately... / napjaink...


olyan gyorsan telnek a napok itt, a gyüre-szaszák rezidenciában, hogy ha nem lennének hétvégék, fel sem tudnánk lélegezni. :)
általában 5-6 körül érünk haza, és mivel egyre korábban sötétedik, csak lerakjuk a táskánkat és már este van... főzök valamit, leülünk enni, elintézünk ezt-azt másnapra a munkába - ez a mindennapos program. nem igazán jut idő írásra, és hogy a kedvenc posztomhoz, a "csináld magad!"-hoz mikor jutok majd újra hozzá, az még a csillagokban van...
peti szerdától péntekig üzleti úton lesz, így akad egy kis szabadidőm, amit a blognak szentelhetek majd! :)
különben 2 hete itt van nálunk jani (peti testvére), mert eddig nem sikerült szállást (lakást) szereznie. jól elvagyunk így is, sosem üres a lakás, mindig van kihez szólni. :)

a munka...
én nagyon élvezem, amit csinálok. aranyosak a gyerekek, és érdekes, mennyire különbözőek, hogyan gondolkodnak, hogyan viselkednek, mit éreznek. nagyon szeretnek engem, ezért is olyan jó közéjük menni. ha meglátnak a folyosón, berohannak az osztályba és kiabálják a többieknek, hogy "itt jön dorka, itt jön dorka!". mint a méhecskék... :D
felém rohannak, megölelnek, és mind egyszerre kezdik el mesélni, mi történt velük a hétvégén, miből kaptak piros pontot aznap, mit fognak délután csinálni és...ki kit vert meg a szünetben... :P
minden nap művészkedünk, mert nagyon szeretnek rajzolni, nyírni, ragasztani, hajtogatni. aztán közösen játszunk, kimegyünk sétálni, és lassan egymás után elszállingóznak haza.
elkezdtem dolgozni az oviban is, kétszer egy héten. emellett hetente egyszer rajzkört tartok a 4-5 éveseknek, és ének-zene kört az 1,5-3 és a 4-5 éveseknek. ők is nagyon aranyosak, kis duracellnyuszik mind. :D
peti munkája abból áll, hogy szemvizsgálatoknál használatos műszereket, gépeket javít és installál. a kis cégnek csak 2 dolgozója van (ő és egy másik fiatal srác) és egy idősebb főnöke.
szlovákián belül fel-le utazgatnak, attól függően, hová hívják őket gépet javítani vagy hová kell egy újat beszerelni és üzembe helyezni.

 képek a munkából:



szombaton egyik barátunkat, mišo-t látogattuk meg, kis összejövetelt rendezett a névnapja alkalmából. egy icipici, 7 hetes kislányuk van...rég láttam már ilyen apróságot, nálunk otthon már mindegyik gyerek olyan nagy, el se' hiszem! :)
ahol ők laknak, sok az erdő. és mi szeretjük az erdőket! így vasárnap délután elmentünk sétálni és gombázni. furcsa, hogy itt még egy sétára is villamossal kell menni (már ami az odajutást illeti)... :)
olyan jó volt végre kijutni a nyüzsgésből, hallani a csendet, a falevelek zizegését. egy kis őzet is láttunk, tőlünk 4-5 méterre, végigszáguldott az erdőn, olyan szép volt! :)
egy kevéske gombát is szedtünk, amit este kirántottam (de azért sütöttem mellé hús is, hogy jól lakjanak ezek a fiúk). :)
erről a kirándulásról is van néhány szép képem:


2 comments:

  1. naggyon jó! :) tetszik az egész írás.
    én nem tudom, mit kezdenék ennyi gyerekkel.. és méghozzá minden nap! húúú.. :) de az nagyon jó, ha élvezed és szereted.
    az erdős képek is nagyon szépek, szinte én is "hallom a csendet", érzem a meleget, illatokat, látom a színeket.. :)

    ReplyDelete
  2. jo volt ujra benezni ide, bar mar nem tudsz meglepetest okozni ,-) mert mar biztos vagyok abban, hogy jo es erdekes dolgokra talalok itt, eppen ezert szeretlek olvasni:-))))))))
    az iskoladban csak igy tovabb, a gyerekek a legoszintebbek a vilagon, feltetel nelkul tudnak szeretni, de az utat a kis szivukhoz elobb meg kell talalni, es te ugy latom, megtalaltad ... csak igy tovabb ... jo a strategiad

    ReplyDelete

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...